Testek mozgása 01 – Minden viszonylagos
Fizika · 7. évfolyam · Testek mozgása · 01

Minden viszonylagos

Mozog vagy áll? Attól függ, mihez viszonyítjuk. Fedezd fel, hogyan írjuk le a testek mozgását!

Baustein · önálló feldolgozásra is

1. Mozgás és vonatkoztatási rendszer

A testek helye, helyzete és mozgása viszonylagos (relatív). Azt, hogy egy test mozog-e, mindig egy választott vonatkoztatási rendszerhez képest állapítjuk meg.

Példa: utas a vonaton

Az üléshez képest az utas nyugalomban van, a peronhoz képest viszont együtt mozog a vonattal.

Vonat halad →Utas: a vonathoz képest nyugalombanPeron
Jegyezd meg! A mozgás és a nyugalom mindig valamihez viszonyítva értelmezhető.
Gyors ellenőrzés: A mozgó vonaton ülő utas az üléshez képest…

2. Nézd meg a rövid magyarázó videót!

Az eredeti Bausteinben megadott videó. Vagy nyisd meg a YouTube-on.

3. Haladó és forgó mozgás

Haladó mozgás

A test minden pontja azonos elmozdulást végez ugyanannyi idő alatt. Például egy egyenes pályán haladó, nem forgó jármű.

Forgó mozgás

A test pontjai egy tengely körül körpályán mozognak. Például egy forgó kerék.

Egy test mozgása összetett is lehet: a gördülő kerék haladó és forgó mozgást egyaránt végez.

HaladóForgóÖsszetettCsúszó dobozHelyben forgó kerékGördülő kerék

4. Pálya, út, elmozdulás

Pálya

Az a vonal, amelyen a test a mozgása során végighalad. Lehet egyenes vagy görbe.

Út

A test által megtett pályarész hossza. Jele: s. Mértékegysége: m. Skalármennyiség.

Elmozdulás

A kezdőhelyzetből a véghelyzetbe mutató irányított szakasz (vektor). Jelölése: Δr⃗.

ABPálya: kanyargó vonalElmozdulásvektorTóÚt: a narancssárga pályából ténylegesen megtett rész hossza

Rajzos példák

1. ábra: A piros szaggatott vonal a bejárt pályarészt mutatja; az út ennek a hossza. A kék nyíl az elmozdulásvektor.
1. ábra: A piros szaggatott vonal a bejárt pályarészt mutatja; az út ennek a hossza. A kék nyíl az elmozdulásvektor.
2. ábra: A lila vonal a teljes pálya, a fekete az A és B közötti bejárt pályarész, a piros nyíl az elmozdulásvektor.
2. ábra: A lila vonal a teljes pálya, a fekete az A és B közötti bejárt pályarész, a piros nyíl az elmozdulásvektor.
Fontos különbség: Az út a bejárt pálya hossza; az elmozdulás csak a kezdő- és véghelyzettől függ. Az elmozdulás nagysága soha nem nagyobb a megtett útnál.

Interaktív szemléltetés

A kék nyíl a kezdőpontból az aktuális helyzetbe mutató elmozdulásvektor. A narancssárga vonal a megtett pályarész.

AB

A rajz szemléltető, nem méretarányos. A megtett út a narancssárga ív hossza, az elmozdulás a kék vektor.

Kérdés: A tanuló körbesétál a parkban, és pontosan a kiindulási helyére tér vissza. Mennyi az elmozdulása?

5. Fogalmazd meg!

Válaszolj a füzetedben:

  1. Miért mondjuk, hogy a mozgás viszonylagos?
  2. Mi a különbség a pálya és a megtett út között?
  3. Miért vektormennyiség az elmozdulás?
  4. Lehet-e a megtett út pozitív, miközben az elmozdulás nulla? Mondj példát!

Az eredeti Baustein megnyitása az mnweg.org-on

Fizika 7. · Testek mozgása 01 · myteams.education tanulói oldal

.

.