A tapasztalataink alapján azt állítjuk, hogy az anyagok részecskékből állnak.

Az anyag részecskéi mindig mozognak. Az alábbi táblázatban foglalhatjuk össze a tapasztalatainkat:

 

A OneNote osztályjegyzetfüzetünk alapján

 

Forrás: Phet Colorado

A fenti animációban ki lehet próbálni, hogyan mozognak a gázok részecskéi.

A légnemű anyagok (gázok):

  • Részecskéi rendezetlenül mozognak, ütköznek egymással és a tároló edény falával.
  • Kitöltik a rendelkezésre álló teret
  • Összenyomhatóak
  • Nincs állandó térfogatuk
  • Részecskék között nincs vonzóerő (messze vannak egymástól)

A cseppfolyós anyagok (folyadékok):

  • A folyadékok részecskéi is mozognak, egymáson elgördülnek, zegzugos mozgást végeznek
  • A folyadékok nem összenyomhatóak
  • Van állandó térfogatuk
  • Nincs önálló alakjuk

A szilárd anyagok:

  • Részecskéi helyhez „kötve” rezgőmozgást végeznek
  • Van állandó térfogatuk
  • Nem összenyomhatók
  • Térfogatuk állandó (*)
  • Van alakja
  • Részecskéi között erős vonzás

Kísérletek

Spray

A tanteremben kifújunk egy kicsit a sprayből. Mit tapasztalunk? Miért?

Szétfűrészelt ólomdarab

Az ólom felületét kicsit megreszeljük. (Miért?)

Drótkeret és szappanhártya

Bab és mák

Keverjünk össze 100 ml babot és 100 ml mákot.

Mit tapasztalunk? Mennyi lesz a keverék térfogata?

Mi ennek a magyarázata?