Nagyon sokféle módon tudjuk a német nyelvben a felszólítást kifejezni:
mit Imperativ, mit dem Verb “sollen”, mit dem Verb “lassen”, mit Fragen, mit Aussagen, “würden” + Frage, mit Passiv, mit Infinitiv, mit Nomen und noch mit anderen Mitteln.
Hogyan képezzük az igék felszólító módját (Imperativ-ot) a német nyelvben? Minden személyben képezhető?
Ehhez képzeljük el magunknak azt a szituációt, amikor a felszólító módot használnánk!
Ez egy jelenlévő másik személy vagy személyek esetében lehet életszerű, azaz:
Te (E/2. személy) = Du Sg./2. Person
Mi (T/1. személy) = Wir Pl./1. Person
Ti (T/2. személy) = Ihr Pl./2. person
Ön = Sie
esetében.
Szabályok: E/2 - 2. Person Singular
Egyes szám második személyben: Du...
Du machst deine Hausaufgaben.
Nincs "du" és nincs "-st"
Ha az igető d-re, t-re vagy m-re , n-re végződik, akkor még kap egy -e-t az ige.
Tőhangváltós igék esetén nincs -e, és megmarad a tőhangváltás (Pl. e->i, ie)
Az Umlaut nem öröklődik, pl. ä visszavált a-ra.