Nyomás – interaktív gyakorló oldal

7. évfolyamos tanulóknak. Gyakorold a szilárd testek nyomását, a hidrosztatikai nyomást, a légnyomást, a zárt térben lévő gázok nyomását, a közlekedőedényeket, a hajszálcsövességet, Arkhimédész törvényét, a felhajtóerőt, valamint az úszás–lebegés–merülés jelenségét.

tesztkérdések kísérletleírások eszközök a nyomáskülönbség alapján képletsarok azonnali visszajelzés

1. Témakör

Szilárd testek nyomása

Nyomás: mekkora erő mekkora felületen oszlik el. A képlet: p = F / A.

2. Témakör

Folyadékok és gázok nyomása

Hidrosztatikai nyomás, légnyomás, zárt térben lévő gázok nyomása.

3. Témakör

Közlekedőedények és hajszálcsövesség

A folyadék szintje összeköttetésben kiegyenlítődik; szűk csőben a folyadék felszínre kúszhat.

4. Témakör

Felhajtóerő, úszás, lebegés, merülés

Arkhimédész törvénye és a test, illetve a folyadék sűrűségének szerepe.

Hogyan használd?

A Témakörös teszt résznél választhatsz témát vagy indíthatsz vegyes gyakorlást.
A Kísérletek résznél egyszerű, tanteremben is elvégezhető megfigyeléseket találsz.
Az Eszközök kártyáin kattintással fordíthatod meg a kártyákat.
A Képletsarok mini számolókat tartalmaz a legfontosabb képletekhez.

Témakörös teszt

Válassz témát, majd oldd meg a kérdéseket! Minden kérdésnél azonnali magyarázatot kapsz.

Válassz egy témát a gyakorlás elindításához.

Nyomáskülönbségen alapuló eszközök

Kattints egy kártyára! A hátoldalon elolvashatod, hogyan működik az eszköz.

Szilárd testek nyomása

p = F / A

A nyomás jele: p, mértékegysége: Pa. 1 Pa = 1 N/m².

Erő (N)

Felület (m²)

Add meg az adatokat, majd kattints a Számolás gombra.

Hidrosztatikai nyomás

p = ρ · g · h

Itt ρ a folyadék sűrűsége, g ≈ 10 N/kg, h a mélység.

Sűrűség ρ (kg/m³)

Mélység h (m)

Például víznél ρ ≈ 1000 kg/m³.

Úszás, lebegés, merülés

Hasonlítsd össze a test sűrűségét a folyadék sűrűségével!

A test sűrűsége (kg/m³)

A folyadék sűrűsége (kg/m³)

Ha a test sűrűsége kisebb, akkor úszik a folyadékon.

Gyors ismétlés

Nagyobb erő → nagyobb nyomás.
Nagyobb felület → kisebb nyomás.
Nagyobb mélység → nagyobb hidrosztatikai nyomás.
Közlekedőedényben az azonos folyadék szintje kiegyenlítődik.
Hajszálcsőben a víz felemelkedhet.
Felhajtóerő a kiszorított folyadék súlyával kapcsolatos.